Külföldről finanszírozzák a június 28-ai Pride-ot, vagy mégis a csődközelben lévő Budapest állja a költségeket?

Karácsony Gergely azt állítja, a társszervező LMBTQ-alapítvány állja a Budapesti Büszkeség rendezvényt. A kérdés csak az, hogy miből?

„Minden jóérzésű budapesti nevében fel kell lépnünk az ellen, hogy a gyermekek szeme láttára közpénzből szexuális propaganda zajlódjon Budapest utcáin” – javasolják a kormánypártok a közgyűlésnek. Előzetesünk.
Budapest pénzügyi túlélése, a közpénzek sorsa és a közéleti viták kiéleződése határozza meg a június 25-i fővárosi közgyűlés légkörét. A rendkívül feszült ülés több forró témát tartogat – a főváros csődközeli helyzetétől kezdve a pride támogatásáig, egészen a drogstratégiáról szóló éles vitákig.
A politikai frontvonalak élesek, a TISZA Párt pedig továbbra is hallgat, amikor állást kellene foglalni: például a Pride ügyében és a drogkérdésben.
Először is a szerdai Fővárosi Közgyűlés nyílt ülésein tárgyalt összes javaslathoz benyújtotta a Fidesz-frakció azt a módosító indítványt, amellyel megakadályoznák a szombaton esedékes Budapest Pride (Budapest Büszkeség elnevezésű önkormányzati rendezvény) megtartását.
Karácsony Gergely balliberális főpolgármester ugyanis nem vette automatikusan napirendre a kormánypárti kezdeményezést, amivel megálljt parancsolnának a gyermekvédelmi szempontból is aggályos (immáron jogszabályba ütköző) nyilvános rendezvénynek.
A kormánypártok lépése azt jelenti, hogy a közgyűlésnek külön kell szavaznia a napirendre vételről. „Minden jóérzésű budapesti nevében fel kell lépnünk az ellen, hogy a gyermekek szeme láttára közpénzből szexuális propaganda zajlódjon Budapest utcáin – olvasható a dokumentumban. – Ezért javasoljuk, hogy a Közgyűlés saját hatáskörében döntsön arról:
a gyermekvédelem vagy az öncélú szexuális propaganda élvezzen-e elsőbbséget. Ennek keretében kell eldönteni, támogatja-e a testület a Budapest Büszkeség (Budapest Pride) önkormányzati rendezvény megtartását.”
A módosító indítvány tehát azt szeretné elérni, hogy a Fővárosi Közgyűlés vonja magához a döntési jogot a Pride megtartásáról, és ne járuljon hozzá a június 28-ai rendezvényhez.
Emellett a kormánypártok azt is kezdeményezik, hogy a főpolgármester helyett a közgyűlés hatásköre legyen a városi zászlók kihelyezése – ezzel gyakorlatilag megtiltanák például a Városháza szivárványzászlóval történő díszítését.
Karácsony optimista, közösségi oldalán ugyanis azt írta, „a magyar szabadság napján önkormányzati rendezvényt tartunk. Ez a Budapest Büszkeség, és mivel már 500 fölött van a külföldi résztvevők – miniszterek, képviselők, főpolgármesterek – száma, az angol elnevezés is indokolt: Budapest Pride. A szabadságot és a szerelmet betiltani nem lehet, a fenyegetőzést pedig kiröhögjük, és azzal válaszolunk rá, hogy rengetegen leszünk szabadon, szeretetben. Találkozzunk június 28-án 14 órától a Városháza Parkban”.
Kapcsolódó vélemény
Vendégszerző
Közgyűlési teljesítményük pedig kifullad annyiban, hogy felolvassák Magyar Péter posztjait.
Az LMBTQI-rendezvény miatt is előkerül Budapest tragikus anyagi helyzete, hiszen adódik a kérdés: ki állja a Pride számláit? (Hogy a főváros ebbe a tragikus anyagi helyzetbe sodródott, közrejátszott a tavaly év végi TISZA-Vitézy-Karácsony paktum, amely ötvenmilliárdos lyukkal fogadott el büdzsét.)
Mindenesetre a városvezető bejelentése nyomán a Fővárosi Önkormányzat – a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal partnerségben – rendezi meg az eseményt, amivel egyébként Budapest feléleszti azt a korábbi hagyományt, amellyel minden év júniusában – a szovjet csapatok kivonulására is emlékezve – szabadságünnepet tart a város.
Karácsonyék szerint a mostani pride költségeit a társszervező állja, nem közpénzből támogatják. Az alapítvány ugyanakkor nem világos, honnan jutott akkora összeghez, amelyből saját költségén megrendezhetné a pride-ot. Ha van pénze az LMBTQ-alapítványnak, akkor azt vélhetően külföldi adományokból szerezte – legalábbis erre utal a civil szervezet 2024-es beszámolója:
a Szivárvány Misszió Alapítvány 2024-es évet a közzétett beszámoló szerint 489 ezer forintos veszteséggel zárta, vagyis fél év alatt szerezhetett több millió, vagy akár több tízmillió forintot a 28-ai rendezvény megszervezésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Karácsony Gergely azt állítja, a társszervező LMBTQ-alapítvány állja a Budapesti Büszkeség rendezvényt. A kérdés csak az, hogy miből?
Napirendi pont lesz Karácsony Gergely „túlélőcsomagja”, amelyet korábban – mint írtuk – a TISZA Párt szavazataival sikerült átvinni, ám az intézkedéscsomagban szereplő 50 milliárd forintos hiány már most fizetésképtelenséggel fenyegeti Budapestet.
A kormánypártok élesen támadják az előterjesztést: teljes pénzügyi átvilágítást követelnek, mondván: „ebből fizetésképtelenség lesz, mindenki tudta”.
A Fidesz új szavazást sürget, és a városkommunikációs iroda megszüntetését is javasolják – szerintük nem lehet tovább kommunikációra költeni, miközben a BKV működése veszélybe kerülhet.
Ne lehessen leállítani a BKV-t!” – hangsúlyozzák a kormánypárti képviselők,
kik szerint a főváros működőképességének biztosítása nem lehet politikai alku tárgya.
Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Vitézy Dávid közösen nyújtottak be ötpontos válságtervet a június 25-i közgyűlésre, amelyben az augusztus 20-i államalapítási ünnepség körüli tömegközlekedés korlátozásáról is rendelkeznek.
A kezdeményezők célja, hogy nyomatékot adjanak a kormánnyal folytatott tárgyalásoknak, és előkészítsék azt az eshetőséget, ha a kormányzati elvonások ellehetetlenítenék a bérletek vásárlását és a BKV, Mol, MVM számláinak zavartalan kifizetését.
Vitézy hangsúlyozta, hogy az augusztus 20-i extra járatokat csak akkor tudja vállalni a város, ha addigra megszületik a megállapodás, egyébként – mint „vészforgatókönyv” – korlátozni fogják a szolgáltatásokat. A Budapest Műhely szakértője, Wintermantel Zsolt ironikusan megjegyezte, hogy Vitézy „a Pride-ra igent mond, az államalapítás ünnepére és tűzijátékra nemet” – utalva a politika kettős mércéjére
A kormánypártok egy olyan javaslattal élnek, amely azt szeretné elérni, hogy a főváros egyértelműen állást foglaljon a kábítószer-használat és a terjesztés minden formája ellen.
Miközben Budapesten egyes politikai szereplők és szervezetek „ártalomcsökkentés” címszó alatt valójában a drogfogyasztás társadalmi normalizálásán dolgoznak, az Alaptörvény 15. módosításának és 2025. évi XIX. számú a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény értelmében az irányadó álláspont továbbra is a zéró tolerancia elve.
„Javasoljuk a Tiszta Budapest elnevezésű program és az azt kísérő közösségi drogellenes kampány elindítását” – olvasható az előterjesztésben.
A kormánypártok programjának célja, hogy visszaállítsa a drogellenes társadalmi normát, erősítse a megelőzést, és növelje a budapestiek biztonságérzetét.
Továbbá a mostani közgyűlés napirendjén Orbán Árpád, a Tulajdonosi Bizottság elnökének javaslata is szerepel, amely arra kéri Karácsonyt, hogy a cégvezetői pályázatokat értékelő bírálóbizottság javaslata szerinti személyi jelöléseket terjessze a közgyűlés elé.
Ez többek között vonatkozik a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezetői posztjára is, amelyre már nem Barts J. Balázs előző cégvezér az esélyes jelölt (Barts neve előkerült Karácsonyék legnagyobb botrányában, a Városháza eladási szándékáról szóló ügyben – a szerk.), hanem Schill Bernadett.
Schill dolgozott a BFVK-nál, és ugyan a 2025. április 25-i szervezeti adatok között már nem szerepel a neve, egy 2020-as közzétételi listán még igen, mint ingatlanüzemeltetési igazgató. Csakúgy, mint a tiszás bizottsági elnök felesége, Orbán Tamás Ildikó, aki 2024 márciusáig volt vezető beosztásban a fővárosi vagyonkezelőnél.
Vagyis Orbán Árpád annak a cégnek a vezérigazgatói kinevezéséért felel, ahol a felesége évekig vezető beosztásban dolgozott és a feleségének munkatársa volt az a Schill Bernadett, aki a legesélyesebb a BFVK élére való kinevezésnek.
Nyitókép forrása: Ficsor Márton / Mandiner